Szlavónia
A hagyományok visszhangjai
Szlavónia a legendák földje, melyek mítoszai és titkai apáról fiúra szállnak. A szlavóniai emberek odaadóan ragaszkodnak a hagyományaikhoz, mint például az aratási ünnepségek, a népviseletek és a fergeteges népzene.
A szlavóniaiak egyben kedélyes házigazdák, akik bármikor szívesen barátkoznak, főleg egy pohár jófajta, termékeny földjük érlelte bor és egy falat csípős helyi ételkülönlegesség, mint például a gulyásleves, vagy a halászlé kíséretében.
Hová menjünk
A pannon-tenger útjaii
Az egykoron végeláthatatlan kék tengeri horizont ma arany színben pompázik, szigetei pedig a zöldellő dombok. A hatalmas víztömegből csupán apró kagylók maradtak a szlavón föld termékeny rónáin. Három nagy folyó, a Száva, a Dráva és a Duna azért mégis csak ölelésébe zárta ezt a vidéket és az ember tudta, hogy a természeti bőség itt kellemes otthont biztosít. A rég eltűnt Pannon-tenger azért mégis hagyott maga után egy sós forrást Bizovácban. A 96°C fokos vízhőmérséklet egyedülálló jelenség Európában. A változatos természeti környezetet kedvelte a nemesség, amely itt egykoron kastélyokat építtetett, élvezetét lelte a vadászatban, halászatban és a minőségi borokban, melyeket az európai uralkodói udvarokban és királykoronázásokkor is fogyasztottak. Híresek Ilok és Kutjevo borospincéi. Napjainkban ön is élvezheti a régmúlt idők mindezen luxusát. A Pannon-tenger útjain fedezze fel a vidék szépséges, a tamburica kíséretében felhangzó dalait; a megannyi folklór ünnepség pedig a felékesített legények és leányok vidám menetét mutatja be, melyen a férfiak sokác kalapot, a lányok pedig arany dukátokat viselnek.
Kopácsi rét
A Kopácsi Rét Természetpark egyedülálló mocsárrezervátum. Közép-Európa egyik legnagyobb halívó helye és fontos madártani terület.
Papuk
Földtani, biológiai és kultúrtörténeti hitelességének egyedülállósága miatt a Papuk Természetpark Horvátországban egyedüliként viseli az „UNESCO geopark” címet.
A Vučedol régészeti lelőhely
A Vučedol régészeti lelőhely a Duna partján, Vukovártól a folyás mentén lefelé 5 kilométerre helyezkedik el, és az egyik legjelentősebb rézkori lelőhelynek számít.
Brodi-erőd és ferences kolostor Slavonski Brodban
A 18. sz.-i Brodi-erőd Horvátország egyik legnagyobb erődje. A barokk stílusú ferences kolostor jó állapotban van, s Szlavónia egyik leglátványosabb barokk stílusú építménye. Kerengőjével az Észak-horvátországi kolostorépítészet egyik legpompásabb példánya.
Eszéki erőd
A település romantikus városmagja a barokk 18. század kezdetén nyeri el alapvető arculatát, remekül ötvözve a katonai erődöt és a szervezett polgári életet.
Karancs - Karanac Etno-falu
Az Eszéktől 20 kilométernyire, Baranya szívében lévő Karancs Etnofalu az utóbbi időben mágnesként vonzza a külföldi és a belföldi turistákat, akik örömüket lelik a vidék gazdag gasztronómiai és turisztikai kínálatban.
Kutjevo
Kutjevo – a Kontinentális-Horvátország borfővárosa. A városka a termékeny požegai „arany” völgyben, a Krndija és a Papuk déli lankáin, a Kutjevčanka nevű kis folyó szűk völgyében fekszik.
Odescalchi kastély és Ilok városának középkori városfala
A Duna felett magasodnak az erődfalak és az Odescalchi hercegi család kastélya, reneszánsz parképítészettel, a Kapisztráni Szt. János – templommal és kolostorral. Mindezek a legkeletebbre fekvő horvát város, Ilok megóvott városközpontjának részei.
Vinkovci – Šokacföld fővárosa
Vinkovci, a gazdag múlt, kultúra, építészet, folklór, hagyományok és szokások városa. A terület mint egy 7000 éves folyamatos lakottsága európai mércével mérve is ritkaságszámba megy.
Đakovo katedrális
Szlavónia legmonumentálisabb szakrális építménye a Szent Péternek szentelt đakovoi katedrális, melyről maga XXIII. János pápa állította azt, hogy a legszebb templom Velence és Konstantinápoly között.
Đakovói Állami Ménesgazdaság
A „ménes” fogalmát elsőként 1506-ban használták, noha az „intézmény” már a 13. század óta működik.
Széles és áthatolhatatlan aranyló síkságok, melyek a termékeny Pannóniából törtek a felszínre, erőteljes folyamú folyók, árterekből kinőtt százéves hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur) erdők és több mint kétezer biológiai faj szelíd élőhelye; Szlavónia egy termékeny arasznyi föld, melyet emberi kéz már több mint 8 ezer éve gondoz. Mióta a pleisztocén korban eltűnt a Pannon-tenger, az akkori Papuk sziget hegységként emelkedett ki, mely Európa ezen részének legöregebb kőzeteit tartalmazza: gránit és metamorf kőzeteket a paleozoikum időből. Szlavónia telis-tele ilyen maradványokkal és bizonyítékokkal, melyek hűen beszélik el a Föld geológiai történelmét. A termékeny szlavóniai síkság a Pannon-tenger mélyéből bukkant ki, és miután majdnem 10 millió évig tengerfenék volt, ezért a közelmúltig, mint az ígéret földje kelt életre.
A Római Birodalom rendszerébe korunk első évszázadaiban kapcsolódott be két útvonallal, melyek közül az egyik Eszékig és a keleti tartományokig vezetett, még a másik az Aquae Balissae termálfürdőt – mai Daruvár (Daruvar) – kötötte össze Pozsega (Požega), Diakovár (Đakovo) és Vinkovci termékeny és bortermelő vidékeivel. Szlavónia olyan vidék, mely két római császárt is adott a birodalomnak, a tehetséges, bátor és merész I. Valentinianus római császárt és öccsét, Valens római császárt.
Kiváló gabona- és szőlőtermő vidéket - melyek közül külön kiemelkednek a kutjevói szőlőültetvények Európa egyik legöregebb boros pincéjével, amit már a rómaiak is nagyra tartottak, hiszen ihletetten Vallis Aurea-nak (Aranyvölgy) nevezték el.
Ne habozzon hát, induljon el a középkori erődjeiről, kolostorairól és barokk kastélyairól híres városok: Eszék, Vinkovci, Pozsega és Slavonski Brod mentén; egészen Vukovarig és Ilokig vezető utakon, melyeken a őshonos nemes đakovói lipicai mén vágtázik, ritka madarak rakják fészkeiket, míg a horizonton a híres Kopácsi Rét Természetpark felől vadlibarajok reülnek át. Látogasson el az Iloki ferences rendi kolostorba, mely a híres olasz ferences redni barát, Kapisztrán János nyughelye. Nézze meg a barokk erődvárakat Slavonski Brodban és Eszéken, eme igazi urbánus és kulturális pannon nagyvárosokban, melyek egyetemi és tudományos szellemisége két horvát Nobel-díjast is adott a világnak.
