Édesvízi és tavi halászat a béke oázisaiban

Édesvízi és tavi halászat a béke oázisaiban

Készen minden horgász-kihívásra

A tiszta tó vizébe pillantás, vagy a hegyi folyók vízeséseinek hangja lazításra csábítanak. A Horvátország édesvizeiben való horgászat magában foglalja a gyönyörű természetet és látványos tájakat. A misztikusan békés Duna, Dráva és Száva, a Dobra, Korana, Kupa és Mrežnica magával ragadó zöld színe, a helyi horgászok számára mitikus Odra, a kihívó Gacka, Zrmanja, vagy Cetina. A tökéletes horgászatra szolgáló horvát helyek igazodnak minden évszakhoz, és minden horgász érdeklődéséhez.

 

Mielőtt horgászni indul, szerezzen be horgászengedélyt. A helyi horgásztársaságokban érdeklődhet az engedélyezett horgásztechnikákról, majd ezután indul a horgászat élvezete horvát módra. Csak néhány helyet sorolunk fel azok közül, melybe beleszerettek a horgászok a világ minden tájáról.

 

A Gacka világszinten is kultikus folyó, amennyiben kapitális méretű pisztrángot keres. A horgászok körében számos legenda kering e gyönyörű és ízletes halak méretéről, gyakran pedig viccesen azt mondják, hogy mindenki, aki eddig erre járt és bedobott egy horgot, valamit fogott is. A Gacka sikerének titka - valamint az, hogy ennyire jó a pisztráng számára, amely itt néhányszor gyorsabban nő, mint más folyókban - ideális hőmérsékletében, a víz oxigéngazdagságában, valamint a 17 féle organizmus bőséges jelenlétében rejlik, melyek a pisztráng táplálkozásának alapját képezik. Ez a likai szépség igazi kihívás a tapasztalt horgászok számára, a „ made in Gacka” feliratú pisztrángos képek pedig eredeti és értékes szuvenír.

 

A horgászok számára igazi Eldorádó a Duna és Dráva vízi „köztársasága” is, melyben a legnagyobb számú halfaj él Horvátországban. Ez a szám: 65! Bár a hatalmas Duna folyásának közel 3000 kilométeréből csak 137 km-en folyik Horvátországban, sokan azt mondják, ez a legszebb része. Számos holtágában külön figyelmet érdemel a harcsa, melynek kapitális példányai e vizekben száz kilónál is nehezebbek lehetnek.

 

Akik csukát és pontyot akarnak fogni, ezt a kihívást a Lonja-réten kereshetik, ahol a Száva mellékfolyóival – a Lonjával, Strugával, Pakrával, Ilovával és Trebežzsel – ideális feltételeket kínál a nagy példányok fejlődéséhez.

 

Különleges fenomén a Kupa-folyó, mely folyásának 292-es hosszán számos szerepet játszik. A folyó felső szakasza hegyi, gyors és türelmetlen folyású, majd ezután, mint afféle anyafolyó, magába fogadja a mellékfolyókat a Karlovaci-megye dimbes-dombos részén, és fokozatosan lelassul. Miután leér a síkvidékre, komollyá válik, a Szávába való betorkollása előtt. Ahogy a Kupa karaktere változik, változnak a benne fellelhető halfajok is. A hegyekben a pataki pisztrángok, a pénzes pérek és dunai galócák, a lassú folyású szakaszon pedig a harcsák és csukák viszik az elsőbbséget.

Denis Peroš

A tavak közül ki kell emelni a legnagyobb horvát természetes tavat – a Varjú-tót (Vransko jezero), melyen a tengerre néző kilátás mellett horgászhat, melytől mindössze néhány kilométer távolságra található.